Megtévesztés és álcázás a csúcstechnológiás konfliktusok idején
Az álcázás, rejtőzködés és megtévesztés napjainkban reneszánszát éli. Ezek válnak korunk legfontosabb katonai képességeinek részévé. Amikor szűkösek az erőforrások, a modern érzékelők egyre hatékonyabban fedik fel a harcmezőt, és a nagy hatótávolságú fegyverek pár méteren belüli pontossággal bírnak, akkor csak azoknak lehet esélyük, akik észrevétlenek maradnak és megtévesztik az ellenséget.
Ezek jelentik a legrégebbi és előszeretettel alkalmazott katonai taktikákat. A katonák festett arcai, a terepszínű ruhák, valamint ágakkal és lombokkal elrejtett harckocsik képei mindenki számára ismerősek lehetnek a médiából és a mozivászonról egyaránt. A görög mitológia trójai falova az egyik legismertebb megtévesztő manővernek számít. A második világháborúban az USA hadserege erre a taktikára hagyatkozva tévesztette meg a német Wehrmachtot az úgynevezett „szellemhadseregével” és felfújható tankjaival. Ami már réges-régen is hasznosnak bizonyult a háborúkban, az napjainkban is egyre inkább döntő fontossággal bír. Niklas Ålund, a Saab Barracuda stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója kifejtette: „A gyors technológiai fejlődés azt eredményezi, hogy a hadseregek álcázási rendszerek és megtévesztő manőverek nélkül alig tudnak az ellenség közelébe kerülni, és hihetetlen mennyiségű erőforrásra van szükségük a sikerhez - akár fegyverekről, akár csapatokról van szó. Azok, akik manapság nem alkalmazzák sikeresen az álcázás, rejtőzködés és megtévesztés módszereit, kevés eséllyel bírnak a konfliktusok megnyerésére. És mindez nem igazán fog megváltozni mostanában.” A fegyveres erőknek gyakran védeniük kell a korlátozottan rendelkezésre álló, költséges fegyverrendszereket, mint például a légvédelmi rendszerek vagy a közvetett tűzerőt képviselő eszközök, hogy azok a megfelelő döntéshozatal esetén késedelem nélkül bevethetőek legyenek.
Változó idők
A világ vezető hadseregei sok évtizeden át hagyatkozhattak a méretükre és tűzerejükre. Az olyan kisebb országoknak, mint Svédország, már korábban más módszereket kellett alkalmazniuk. Ezért nem meglepő, hogy a svéd Saab védelmi-ipari vállalat Barracuda márkanév alatt már az 1950-es évek óta fejleszt álcázó megoldásokat. A Saab az 1960-as évek óta egy NATO-csoportnak is tagja, amely a szövetség signature management (katonai eszközök elektromágneses hullámainak kezelése) követelményeit dolgozza ki. A Saab napjainkban globális piacvezetőként több mint 60 országban szállít ilyen eszközöket ügyfeleinek.
A műholdas, drón és érzékelő technológia utóbbi pár évben jelentkező drámai fejlődésével a harcterek egyre átláthatóbbak, a CCD (Camouflage, Concealment, Deception - álcázás, rejtőzés, megtévesztés) rendszerek pedig új korszakba lépnek. Az olyan eszközök, mint a drónok egyre olcsóbbá válnak, és csúcstechnológiát képviselő vizuális vagy hő érzékelőkkel szerelhetők fel. Ezzel egy időben a kereskedelmi műholdas szolgáltatások a Föld felszínének legtávolabbi pontjairól is rendkívül rövid idő alatt részletes felvételekkel szolgálnak. Ha a hadseregek ezeket az adatokat a saját hírszerzésük információival ötvözik, nagyon pontos képet kapnak az ellenséges műveletekről. Ezek a fejlemények még a nagyméretű haderőket is arra késztetik, hogy e helyzetnek megfelelően alakítsák stratégiájukat. „2022 végén az amerikai hadsereg közzétette új FM 3-0 doktrínáját, amiben az álcázás és megtévesztés jelentős szerepet játszik, és vezető irányelvvé lépett elő” - mondta Ålund.
Kibocsátás nélküli jelkezelés
Hogyan is működik az álcázás? A vizuális tartományon túl a fizikai tényezők széles spektruma létezik, amelyeket az érzékelők észlelni tudnak. Ezért nevezik az álcázást katonai kontextusban jelcsökkentésnek is. A CCD-rendszerek fejlesztése során a teljes elektromágneses spektrumot figyelembe kell venni. Ez az ultraibolya, a látható és a közeli infravörös jeltartományt, valamint a rövidhullámú infravörös, a termikus infravörös és a radar jeltartományt is magában foglalja. „Az álcázó rendszereknél biztosítani kell, hogy ne legyen kibocsátott vagy visszavert sugárzás. De a multispektrális jelek passzivitása legalább ilyen fontos. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások elnyelődnek. Az álcázott objektumok így beleolvadnak a környezetükbe, és csak a közvetlen közelben lévő érzékelők számára láthatóak és azonosíthatóak” - magyarázza Ålund. Jelenleg a Barracuda rendszerei már 80-90 százalékkal képesek csökkenteni a jeleket a teljes spektrumban. Ha egy harckocsi radar keresztmetszeti területe általában 150 négyzetméter, akkor ez 1-1,5 méterre csökken, amikor a harckocsi a Saab ultrakönnyű álcázó rendszerével (Ultra-Lightweight Camouflage System, ULCAS) felszerelve álló helyzetben van, és egy fejlett szintetikus apertúrájú radar (Synthetic Aperture Radar, SAR) érzékelővel vizsgálják. „A hatékony álcázás így megakadályozhatja, hogy az ellenség nagy távolságból támadjon anélkül, hogy előbb pozícióba kellene hoznia csapatait.”
Szélben és az időjárásnak kitéve
Az olyan álcahálók, mint az ULCAS, a járművek egyenruhájaként szolgálnak. Az anyagoknak mindenekelőtt könnyűnek és időjárásállónak kell lenniük. Az adott textilek, PVC vagy szalagok a megfelelő technológia befogadásához átalakításra kerülnek. A nagyméretű és mozgó tárgyak különösen nagy kihívást jelentenek. Az olyan mobil álcahálók, mint a Saab Mobile Camouflage System (MCS), a csapatok kitelepítése és átcsoportosítása során szintén teljes védelmet nyújtanak. Nem korlátozzák a járművek képességeit a folyamat során, és az egység újrapozícionálása után a ULCAS-szel is kombinálhatók. Az álcahálók fontos tényezője ennél fogva az egyszerű használat – bármely időjárási körülmények között és extrém hőmérsékleteken is. Niklas Ålund megjegyezte, „A hálónak nem csupán a színével kell beolvadnia a környezetbe, de annak megfelelő hőmérsékletet is kell sugároznia. A hatékony álcázás szempontjából leginkább összetett környezet így egyértelműen az Antarktisz. Az intenzív hideggel, a viharokkal, valamint a környezet és a járművek, illetve személyek közötti jelentős hőmérséklet-különbséggel is számolni kell.” A Magyar Honvédség a Saab katona-álcázó rendszerét használja a biztonságos területeken kívül tevékenykedő csapatok védelmére, valamint a mobil álcázási rendszert alkalmazza, hogy minden harckocsi típus, például a Leopard 2A4 vagy a magyar Leopard 2A7, illetve önjáró tüzérsági tarack a PzH 2000 számára átfogó lefedettséget biztosítson.
Az álcahálók további hozzáadott értéket is képviselnek, mivel különféle kiegészítő funkciókkal láthatók el. Többek között hatékonyabb hőkezelést eredményezhetnek és üzemanyagot takaríthatnak meg, mivel feleslegessé vagy jóval kisebb mértékűvé tehetik a járművek és motorok hűtését. Miért? Azért, mert az álcahálók akár 80 százalékkal is mérsékelhetik a járművek, parancsnoki állások, sátrak és konténerek napfény okozta melegedését.
A döntő másodperc
A CCD képességekre a katonai műveletek minden fázisában szükség van, az előkészítéstől a támadáson át a védekezésig. „Miközben az ellenségnek fogalma sincs arról, hogy Ön hol van, az álcahálók védelmében megfigyelheti a környezetét vagy az ellenséget, és támadásokat tervezhet. Különösen közeli harcérintkezés során ez döntő másodperceket jelenthet” - magyarázza Ålund, hozzátéve: „Tízből kilencszer a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az nyer, aki magához ragadja a kezdeményezést, és akár minimális előnnyel befolyásolja ellenfele döntési ciklusait.”
Aki tisztában van az álcázás és megtévesztés lehetőségeivel, az nem csak a saját csapatait tudja jobban megvédeni, de az olyan ellenfeleket is sakkban tarthatja, akik más területeken esetleg fölényben lennének. Ez jelenleg az ukrajnai konfliktusban figyelhető meg, ahol a jelentések szerint már használtak harckocsi-utánzatokat az orosz légierő megtévesztésére. Az efféle utánzatokat gyártó vállalatok olyan anyagokat használnak, mint a mesterséges selyem. Egy hamis harckocsi teljes súlya ennél fogva csupán mintegy 100 kilogramm. Már csupán négy katona is elég az utánzat kezeléséhez; a hamis katonai felszerelés kicsomagolása és felfújása 10 percet vesz igénybe. „Közelről természetesen nyilvánvaló, hogy ez nem egy valódi harckocsi, de légi- vagy műholdfelvételekről már nem. Ha az ellenség egy ilyen harckocsit támad, vagy oda küldi csapatait, olyan erőforrásokat használ fel, amelyek máshonnan hiányozni fognak.”
Mindent vagy semmit
A fegyveres csapatok együttműködése során fontos, hogy összehangolják CCD-rendszereiket. Ha akár csak egyetlen egység vagy platform álca nélkül marad, az a teljes műveletet veszélyeztetheti. Az álcázó megoldások rugalmassága és kompatibilitása ennél fogva kulcsfontosságú a fejlesztési szakasz során. A földi, légi és vízi egységek közötti kommunikáció is egyre fontosabbá válik. A németországi Fraunhofer Intézet kutatói például jelenleg a légi felderítés és a földi csapatok álcaruházata közötti kommunikációt vizsgálják a katonák védelme érdekében. Az intézet egy olyan információs rendszer kidolgozásán dolgozik, amely a légi felderítéssel kommunikálva módosítja például az álca színspektrumát, hogy azt ne lehessen azonosítani egy repülő drón optikai érzékelőivel. A Saab a kutatásra is nagy hangsúlyt fektet. Az összes CCD termék egymásra épül; a tempót a viharos sebességű technológiai fejlődés szabja meg. Az új és még jobb érzékelőkre irányuló kutatás, valamint az ügyfelek visszajelzései jelentős hatással vannak a fejlesztési tevékenységre, hogy a Saab minden igényhez és platformhoz ideális álcát hozhasson létre. Ehhez jön még a kiképzés, ami legalább annyira fontos, mint maga a termék. A Barracuda Akadémián az ügyfelek megtanulhatják saját jel elemzésük használatát, hogy folyamatosan optimalizálhassák az álcájukat. „Csak az tudja teljes mértékben kihasználni a CCD-rendszerek által nyújtott értéket, aki érti, hogyan hatnak egymásra a jelek, és milyen hatással vannak az ellenfél érzékelőire” - magyarázza Ålund.
Nemrég, 2023 elején a Saab új szerződést írt alá a francia védelmi beszerzési ügynökséggel, a DGA-val (Direction Générale de l'Armement) multispektrális Barracuda álcázórendszerek szállítására. A francia hadsereg műveleti tevékenységeihez használt, csúcstechnológiát képviselő CCD-rendszerek szállítása mellett a szerződés egy olyan közös munkafázist is magában foglal, melynek során a Barracuda álcázó megoldásait specifikusan a francia hadsereg műveleti igényeihez illesztik. Niklas Ålund, a Saab Barracuda stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója elmagyarázza, miért olyan fontos ez: „Az anyagok kifejlesztése csak az érme egyik oldala. Az viszont, hogy hogyan használjuk őket optimálisan, hol, mikor, és milyen kombinációban – végeredményben ez az, ami fontos. Az érzékelők száma az elkövetkező években nem fog csökkenni, így nyilvánvaló, hogy a többspektrumos álcákra fennálló igény növekedni fog.”
Fejlett álcázási rendszerek
A Saab álcázórendszerei bármilyen környezethez, járműhöz vagy tárgyhoz igazíthatók - így különbséget tehetnek a küldetés sikertelensége és sikere között.
Tudjon meg többet